2013. november 26., kedd

TEDxYouth nem utoljára :)

A rendezvény szervezettségét, a felkészítés profizmusát jelzi-e, vagy azt, hogy a sokfélének megélt világ hasonló gondolatokat hoz elő a hasonló életkorú emberekből, az biztos, voltak összecsengések. 

A felkészülés/felkészítés módja infografikán:
 
Forrás: katt! és nézd nagyban

Többeknél visszaköszönt az a tételmondat:  ha használhatjuk a kreativitásunk, az a „jóllétünket” erősíti.

Kreatív, kooperatív munkvégzés (cégen belül a problémák közös megoldása, ehhez szoftveres támogatást kínál az egyik, Szilícium-völgybe ösztöndíjat nyert pszichológus lány)

Az iskolai évek alatt módszeresen elnyomott önálló, kritikai gondolkodás felélesztése, kreatív megoldások keresése bármely életterületen ( munka, magánélet)
Megosztáson – hozzáférésen alapuló gazdaság előfutáraként értelmezhető közösségi kezdeményezések ( airbnb, BuBi, telekocsi)
Az ősforrásra visszakanyarodva:  TED előadók- nagy nevek - közül ne citáljuk a szokásosakat: Bill Gates, Larry Page és Sergey Brin  (a google alapítói), Jane Goodall.
 Most egy váratlan helyről hívnék elő emléket: versenystratégia.  A Michael Porter által írt azonos című könyvet biztos más is kénytelen volt forgatni tanulás közben.
Michael Porter közgazdászprofesszor is adott elő a TED-en, épp arról a megváltozott szemlélet(é)ről, hogy ha
a)    az üzlet termeli a profitot,
b)    és az eddig önként felajánlott segítségek, adományok, civil erőfeszítések nem hoztak NAGYSÁGREND BÉLI áttörést a globális nehézségekben ( szegénység, környezetterhelés),
akkor új modell kell.  Az üzleti világból vett szemléletű, működési elvű vállalkozások.
Ahogy már írtam, megnézhetők régi előadások, ez például itt:
 És itt körbe is értünk, szombaton egy magyar lánytól hallhattuk ugyanezt: a társadalmi vállalkozások hatékonyak, önfenntartók hosszútávon is, ÉS megoldják a problémát, amiért létrejöttek.
Egymást megtermékenyítő gondolatok, innovációs csere-bere, ehhez pedig az évek alatt elhangzott beszédek gondolati hálóját megszerkesztő tudósok videóját hoznám mutatóba
 Félix

TEDxYouth másodszor


De néhány konkrét példa  megér egy külön bejegyzést!
Ez különösen szemléletes előadás volt (a prezije miatt is):
Ha minden évben x millió [hiába kerestem akár más forrást, még nincs fenn az előadás videója, ezért csak az emlékeimre hagyatkozhatok: x millió... ] x millió* mobiltelefont vásárolunk, és ezek átlagosan 18 hónapig szolgálnak minket, mekkora szeméthegy gyűlik ebből? Csak mobiltelefonból? És azok a készülékek, amiket még nem dobtunk ki? Mindenkinek a fiókjában van otthon pár régi mobil, az tuti. Ezek is a szemétben végzik egyszer. 

Mennyi ez? 
Ha egyesével egymásra tennénk a kisebb-nagyobb hasábokat, nyolcvan (80!) akkora tornyot lehet építeni ezekből, ami elérne a Nemzetközi űrállomásra. 

És ezekben annyi kincs van (…mennyit nem látsz álmaidban- írta Petőfi)   
Annyi arany pl, amiből  egy negyed Jumbo Jet-et lehetne csinálni, annyi ezüst, amiből kijönne 2 db, és annyi réz, amiből,  azt hiszem, 127 db Jumbo Jet telne ki.
Egy Jumbo - Boing 747-es-  mekkora? Csak az orra ekkora:
A képért köszönet: http://www.pinterest.com/paulosergiomdc/

Félelmetes?
Vagy épp (üzleti ) lehetőség a visszaforgatása? Mert az nem kérdés, hogy a környezeti fenntarthatóság miatt kell ezzel foglalkozni. Az ötlet oly egyszerű volt, hogy a kitalálói sem voltak biztosak benne, hogy ha ez működhet, miért nem csinálta meg eddig valaki? 

Kerestek hozzá egy már működő szervezetet:a Terracycle eleve ezzel foglakozik, hulladék gyűjtéssel, de csoportosítva ( messze nem azonos a szelektív gyűjtéssel). 

Az előadás végén az egyébként profi kajakos környezetmérnök felmutatott egy dobozt: ilyet lehet- ingyen! rendelni, amit -ingyen- feladhatunk egy begyűjtő raktárba, ahonnét az újrahasznosítás helyszínére kerül egy (két, több) hasznavehetetlen régi telefonunk. Ott a helyszínen ezzel értelmet is nyert, miért kérték előre a rendezők a nézőktől, hogy akinek van otthon levitézlett telefonja, hozza magával. 
Érdemes lenne kipróbálni! Egy app az egész.. ( www.ususty.com)
  *Ha tavaly 3 hónap alatt 419 milliót adtak el a világon , akkor egy év alatt... 
 idekattintva olvasható egy másik összefoglaló a Tedxyouht-ról, amit az x millió pontosítása miatti keresés során találtam.

Ezek szerint nem csak engem dobott fel az esemény : )

Félix

2013. november 25., hétfő

TEDxYouth Budapest

Imádom, hogy ott lehetek, ahol nem vagyok!  : )
Tegnap a budapesti Mom Kulturális Központban zajlott az idei magyar TedxYouth,én pedig a neten követtem a teltházas előadást.
Aki nem ismeri a TED-et, pár szóban úgy lehetne összefoglalni,  hogy egy olyan –konferenciára hasonlító- nap, ahol bárki előadhat, bármilyen témáról,  egy kötöttség van, ami a következő kettő:
 nem lehet hosszabb 18 percnél,
 és terjesztésre érdemes ötletről ( gondolatról) kell szóljon.
 Lehetőség gondolatok és jó gyakorlatok megosztására.  Inspirálnia kell, ez a fő.
A TED (Technology, Entertainment, Design) 1984-ben indult Amerikában, hol máshol : )
 azóta fogalommá vált, világszerte vannak helyi  (TEDx ) rendezvények.

Fordítják is ( önkéntesek) a beszédeket, amiket  2007 óta meg is lehet nézni a TED honlapján. A legördülő menüből x ( változó számú, de összesen 100-nál  több) nyelv választható.
Ha csak azokra vagy kíváncsi, amit magyarul is feliratoztak, katt ide:http://www.ted.com/translate/languages/hu
Ezek után a TEDxYouth:
Nevéből nem nehéz rájönni, fiatalok tartják a beszédeket, akik lelkesen, mi több, szenvedéllyel csinálják azt, amit. Van, aki pastu menekültekkel foglalkozik- itthon. ( Nem szociális munkás, hanem grafikus. ) Van, aki épp fordítva: magyar fiatalokat visz távoli országba, ott indít újra kisiklott, függőséggel küzdő életeket.
Beszélt tegnap egy előadó, aki bár évek óta menedzsel ( többek között) országos nevű énekest, közben még csak  22 éves!
Az élhető jövőhöz vezető jelenben megtehető dolgokról többen is gondolkodtak ( sharing economy, társadalmi vállalkozások),  és a szemünk láttára indult útjára egy környezeti projekt.
De néhány konkrét példa  megér egy külön bejegyzést! 
Félix

2013. november 6., szerda

Mert nem csak én szeretem a gumicukrot…



Nasiként csak ezt fogyasztom. Nem számít, hogy milyen alakú. Mackós? Béka formájú? Netalántán kukacka? Mindegy, csak legyen mindig otthon belőle. (Azért azt megjegyzem, hogy a Tukános a kedvencem. J)
Éppen egyik este megint csak majszolgattam, amikor az újságban olvasom: „a múlt héten, életének 91. évében elhunyt” Hans Riegel a Haribo elnöke… L Ó jaj!!! Most mi lesz?
Aztán a következők fogalmazódtak meg bennem: a cukorka marad, ez egészen biztos. Hiszen egész Európában 15 telephelyen azért dolgoznak minden nap az emberek, hogy a Haribo védjegye – Haribo macht Kinder froh, und Erwachsene ebenso – azaz a „Gyermek, felnőtt kedve jó, édes élet, Haribo”, ne csorbuljon.
Érdekes, hogy eddig nem nagyon olvastam Riegel-ről szóló cikkeket, írásokat. Sőt, nem is nagyon néztem utána, hogy honnan is ered a Haribo. Megelégedtem azzal, hogy minden egyes bevásárlás során leemelek egy-egy zacskó gumicukrot a polcról és élvezem azt az ízvilágot, amely már-már mindennapjaim részévé vált.
Most pedig hirtelen egy véletlenül kezembe akadt újságnak köszönhetően kitárul előttem a világ, s egyszerre Hans-ról is tudomást szerzek. J Megtudtam például azt, hogy munkamániás volt, s hogy az alkalmazottait nagyon becsülte. Jól tudott szaxofonozni, ezáltal gyakran szórakoztatta közönségét a vállalati rendezvényeken. Nemcsak szorgalmas és zenekedvelő volt, a sportban is kiemelkedő jelentőséggel bírt. A tollaslabdázás tekintetében még országos bajnokságot is nyert.
A második világháború idején hadifogságát töltő ifjú Hans, még csak gondolni sem mert arra, hogy valaha is veszélybe kerülhet az édesapja által alapított cég.  Ez csak akkor vált világossá, amikor a szeretett gondviselő, hazatérte után, nem tudta fogadni őt. Most pedig már ő sincsen közöttünk. Mi lesz most a Haribo-val? Van-e még valaki a Riegel családban, aki továbbviszi a hagyományokat vagy esetleg jön egy új tulajdonos? Mi lesz most a már megszokott csomagolással? A különlegesebbnél különlegesebb ízű desszertfalatkákkal? Gondolom, hogy titeket is foglalkoztat ez a kérdés, hiszen nem csak én szeretem a gumicukrot. Vagy mégis?

Ha szeretnétek bővebben olvasni Hansról és a gumicukorról, ajánlom figyelmetekbe a HVG 43. számának 62-63 oldalig terjedő cikkét. 

Félix

2013. november 5., kedd

http://www.perjatszokor.hu

A Perjátszó Körrel véletlenül találkoztam:  a neten „jött szembe”,  aztán már én kerestem őket- a valóságban.  Az ELTE ÁJK-n tanulnak, tanítanak, illetve adják elő- magukat. Híres pereket.





                                                     

Most a  salemi boszorkánypert elevenítik meg - jogász módra.  Legalább is úgy hiszem, a színészi játékon átüt  a képzésükből fakadó tudás.

Persze lehet, hogy joghallgató voltuk csak a témaválasztásban érhető tetten. Így vagy úgy, ez érdekesnek ígérkezik.
Miért mondom?
Először is: nem mai a társaság, az ötlet: hat év rutin van már benne. Így írnak magukról:
Mi a Perjátszó Kör?
„… Egy különböző személyiségű, érdeklődésű és mentaliású hallgatókat összetartó csapat. Egy önkifejezési forma. Egyfajta magamutogatás. Egy komédia. Egy tragédia. Egy szekta. Egy lincselő tömeg. Egy dicsőséges forradalom. Egy összeesküvés. Egy dicstelen terror. Egy boszorkányüldözés. Egy Amerikai Álom.

Leleményes és lelkes hallgatók, egykori hallgató, végzett jogászok és kapcsolódó szakemberek gyülekezete, akik mindannyian egy cél érdekében tevékenykednek: megmutatni. Megmutatni, hogy a jog nem csak száraz irattömeg, paragrafusok bevágása és visszamondása.”

Ha pedig nem a diákok szemszögéből nézzük, így is megfogható a lényege:

„Minden oktatónak nagy kihívást jelent, hogy hogyan tegye befogadhatóvá, élvezhetővé a sokszor száraz tananyagot. Ez a törekvés hozta létre a Perjátszó Kört is” - kezdi dr. Kisteleki Károly, az ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének adjunktusa

Akárhogy is, engem feldob, ha azt látom, a hallgató nem ellenfélként, hanem partnerként akar és tud a tanárára nézni, és a tanár is ( leendő) kollégának tekinti a hallgatóját. És ebből valami kívülállóknak is élvezhető dolog születik: non plus ultra!

Ingyenes előadásukat

2013. nov. 6-án az ELTE ÁJK Aula Magna termében
(1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)

lehet megnézni.

Gondolom, nem kevés ELTE-s lesz a helyszínen, no meg a környék jobbnál jobb helyeinJ

Metro





2013. október 3., csütörtök

Crowdfunding: Közösségi finanszírozás
Forrás: http://www.creativeselector.hu

Veronika Mars. Mond ez itthon valakinek valamit? Én most hallottam róla, és nem is azért, mert a sorozat-függő ismerősök adták a tippet: nézzem meg. Közösségi finanszírozás témában botlottam bele, mostanában foglalkoztat ez a téma (meg egyéb közösségi ügy is, pl. közösségi tervezés, de erről majd máskor)
Visszatérve a krimisorozathoz. A már lezárult sorozatból moziváltozatot készítenek.
És itt jön a csavar: ha azért hagyták abba, mert a nézettség alacsonyabb volt, mint amit a gyártási költségek miatt elvártak tőle, ki fektetné a pénzét egy kétes megtérülésű moziba?

Bárki.  Mindenki, a közösség. A Kickstarter.  Mivel számokban magam nem vagyok precíz, idézném a forrást ( Figyelő, 2013/33.) :

„A sorozat hűséges közönsége idén tavasszal rekordot döntő elánnal dobta össze a moziváltozat árát.
Négy és fél óra leforgása alatt egymillió, 24 óra alatt 2 millió dollár jött össze.
Összesen pedig 5,7 millió, amivel a filmes kategóriában ez a Kickstarter - a legismertebb, közösségi támogatás gyűjtésére szolgáló oldal - legtöbb pénzzel támogatott projektje.”

Eszméletlen, nem? J Az is, hogy ennyi rajongó megmozdult, az is, hogy volt rá pénz a zsebükben, és az is, hogy nem jut eszükbe kételkedni a Kickstarter oldal tisztességében. (Hogy el is jut a pénz oda, ahová az adományozók szánják.)
Nézegettem hazai crowdfunding oldalakat. Vagy működnek, vagy nem. A lelkesedés mindegyik alapítónál alap voltJ  De a hazai környezetben valamiért nehezen indul be a hasonló netes aktivitás a közönség részéről.. .
Pedig ha csak a cimboráimra gondolok, naponta születnek életképes ötletek. Persze kérdés, rá tudja-e szánni magát a „projektgazda”, hogy az ötletére annyi időt, figyelmet áldozzon, mintha az lenne élete fő műve. Illetve: van-e olyan közönség, aki a buli kedvéért, az életérzésért, hogy részese lehet akár egy új facebook hőskorának, vagy a kör négyszögesítése üzleti alapon történő hasznosításának, 20-50 dollár nagyságrendű összeget áldozna. (Azért akad, aki többet is akár)
Mi lehet az oka, hogy befulladtak, pl. az induljbe.hu vagy a kezdheted.hu, de nem sok mozgás látszik az osszedobjuk.hu oldalon sem. Talán a creativeselector.hu az, amin aktivitást  látni.
Ezen töröm a fejem egy ideje- a sikertörténetek dacára. Mert van magyar példa, van, akinek összejött: egy magyar lány színátmenetesfestett harisnyákat készít, ehhez indított projektet. 
Egy eredeti, kreatív ötlet, meg persze a rászánt idő- meg sok ismerős...

J csak az első milliót nehéz összeszedni. 

Metro